Szia! De jó, hogy itt vagy, csüccs! Amint azt már nagyon régen megígértem, főzöcskézni fogunk. Ne türelmetlenkedj, mindjárt elárulom a nagyon szupertitkos receptemet, de előbb egy kis ismertető arra az esetre, hogy ha nem tudnád, mire jó a kerámia a konyhában.
Nos. Nem fogom tudni az egészet lefedi ilyen rövid idő alatt (Érted? Lefedni... mekkora poén... jól van, befejeztem...). Azt tudnod kell, hogy a kerámiát a konyhában már ősidők óta használják. Nélküle nem is olyan lenne az étrendünk, mint amilyen napjainkban. Én most főleg arról fogok beszélni, ami a vidékünkön elterjedtebb.
Egy ideje nagy divatnak örvend az úgynevezett "római tál". Nagyon hasznos és könnyen kezelhető edényről beszélünk, Az igazi probléma a minőséggel van. Sok embert eltántorított ezeknek a használata, mert csalódtak benne. Az igazság az, hogy igencsak jól lehet főzni vele, ha az edény megfelelően el van készítve és elő van készítve. Ha ilyet akarsz vásárolni, akkor nagyon oda kell figyelni a minőségre. Ha kezedbe veszed az edényt és az vékony falúnak érződik, akkor valószínűleg az is. Ez nem jó... nagyon nem jó... Nem fogok ujjal mutogatni, de bizonyos településen, bizonyos Székelyudvarhely után, bizonyos távolságra, ahol bizonyos túristák bizonyos csecsebecséket vásárolnak, bizonyos egyének eladnak bizonyos termékeket, amik bizonyosan nem jók semmire. Vékonyak, gyengék és nagyon könnyen törnek.
Tehát... ha ilyet akarsz venni, győződj meg róla, hogy az edénynek van "teste", van súlya, a falának van egy egészséges vastagsága és lehetőleg látszanak a pórusok benne ha épp nem zománcozott. Ha zománcozott, annál jobb. Továbbá rengeteg mód létezik annak az előkészítésére főzés előtt. Van, amelyiket zsíros vízzel ki kell főzni, van amelyiket csak vízzel, van amelyiket csak úgy, ahogy van lehet használni. A zsíros vizet és vizet ízlés szerint főleg azokkal használjuk, amelyek nincsenek zománcozva.
A lényeg, hogy rengeteg módja és formája van a kerámiában való főzésnek, épp ezért én kiragadtam egy módot, és egy nagyon kedvenc receptet, ami kissé különleges, nem a megszokott töltött káposzta vagy sült csirke, amit általában készítenek ezekben.
Gondolkodtam, hogy leírjam-e a teljes receptet, de végül úgy döntöttem, hogy vétek lenne az emberiség ellen, ha nem tenném meg, tehát:
Rókagombás csirkepaprikás galuskával és tejföles-sajtos öntettel.
Hozzávalók: egy csómó minden.
Elkészítési idő: eléggé hosszú.
Nehézség: macerás, mint udvarolni a liciben.
Az egész úgy kezdődik, hogy töltünk egy pohár bort. Ez nem kell a kajába, de jót tesz az idegeknek a későbbiekben. Egy korty bor után kezdhetjük az alapokat. Csirke húsra lesz szükségünk. Készülhet csirkemellből, csirkebokából, csirkehátból... kinek mi izgató. Én csirkemellből készítettem. Paprikás alapra lesz szükségünk, nem fogom részletezni, hogyan. A lényeg, hogy készítünk egy cuki csirkepaprikást, álá nagymama féle. Félúton jöhet a gomba. Itt erősen vigyázni kell, mert akármilyen gombával nem jó. A rókagomba ideális, és jól talál a csirkével. A róka is szereti a csirkét... Ugyanakkor használhatunk egyszerű boltban kapható csiperkét, de azzal nem olyan finom.
Miután megvan a paprikás alap jöhet a galuska. Lisztgaluskát fogunk készíteni. Nagyon egyszerű... liszt kell hozzá, tojás, víz és só, Mintha csak levesbe készülne, olyan állaga kell legyen. Bő vízben megfőzzük, majd leszűrjük.
Legvégül összerakjuk az egészet kerámia edénybe (ha nincs kerámia lehet használni bármilyen edényt). Legalul a galuska kerül, majd a paprikás, végül pedig a tetejére reszelt sajt és öntetként tejföles-kapros befejezés. Ez úgy születik meg, hogy a tejfölet összekeverjük egy tojással és bőven kaporral, söval borssal ízlés szerint.
A gasztronómiai csodánkat ezután jól átmelegített sütőbe tesszük és összesütjük, míg nyálcsorgatóan guszta barnás kéreg nem keletkezik a tetején levő sajtos-tejföles-kapros izéből. Ezután megisszuk a maradék bort, majd betegre esszük magunkat. Egy újabb pohár bor után jöhet a triferment, majd keresünk valakit aki rendet tesz és körülbelül egy órán keresztül mosogat.
Képek is következnek. Íme:
Ezen kívül van más fajta edény is a konyhánkban, amiben rendszeresen töltött káposzta készül, vagy csirke sörben.
Nos... ez volt a recept. Nem fogom megígérni, hogy megcsináljuk, mint a pinty, mert egy ideje már nem készítünk kerámia főzőedényeket. Majd ha újra fogunk, akkor szólok jó? Ezt az egészet csak úgy elmeséltem neked, legfőkébb azzal a szándékkal, hogy ne ijedj meg a kerámiában való főzéstől. Csak jól meg kell válogatni az edényt, és ne sajnálj kiadni kicsit több pénzt érte, megéri. A mieink már több évtizede szolgálnak.
Köszönöm, hogy velem tartottál ma is. Ne feledd, ha tetszik amit látsz, akkor oszd meg a facebookon. Nekem nagyon jól jön a reklám.
Akik most vagytok itt először gyertek üljetek asztalhoz azokkal akik visszatérő látogatók. Van finom csirke paprikás galuskával.
Találkozunk jövő pénteken, addig is ne feledjétek, nem mind arany ami János! (ne haragudj, hírtelen ez jutott eszembe)
Pá.
Nos. Nem fogom tudni az egészet lefedi ilyen rövid idő alatt (Érted? Lefedni... mekkora poén... jól van, befejeztem...). Azt tudnod kell, hogy a kerámiát a konyhában már ősidők óta használják. Nélküle nem is olyan lenne az étrendünk, mint amilyen napjainkban. Én most főleg arról fogok beszélni, ami a vidékünkön elterjedtebb.
Egy ideje nagy divatnak örvend az úgynevezett "római tál". Nagyon hasznos és könnyen kezelhető edényről beszélünk, Az igazi probléma a minőséggel van. Sok embert eltántorított ezeknek a használata, mert csalódtak benne. Az igazság az, hogy igencsak jól lehet főzni vele, ha az edény megfelelően el van készítve és elő van készítve. Ha ilyet akarsz vásárolni, akkor nagyon oda kell figyelni a minőségre. Ha kezedbe veszed az edényt és az vékony falúnak érződik, akkor valószínűleg az is. Ez nem jó... nagyon nem jó... Nem fogok ujjal mutogatni, de bizonyos településen, bizonyos Székelyudvarhely után, bizonyos távolságra, ahol bizonyos túristák bizonyos csecsebecséket vásárolnak, bizonyos egyének eladnak bizonyos termékeket, amik bizonyosan nem jók semmire. Vékonyak, gyengék és nagyon könnyen törnek.
Tehát... ha ilyet akarsz venni, győződj meg róla, hogy az edénynek van "teste", van súlya, a falának van egy egészséges vastagsága és lehetőleg látszanak a pórusok benne ha épp nem zománcozott. Ha zománcozott, annál jobb. Továbbá rengeteg mód létezik annak az előkészítésére főzés előtt. Van, amelyiket zsíros vízzel ki kell főzni, van amelyiket csak vízzel, van amelyiket csak úgy, ahogy van lehet használni. A zsíros vizet és vizet ízlés szerint főleg azokkal használjuk, amelyek nincsenek zománcozva.
A lényeg, hogy rengeteg módja és formája van a kerámiában való főzésnek, épp ezért én kiragadtam egy módot, és egy nagyon kedvenc receptet, ami kissé különleges, nem a megszokott töltött káposzta vagy sült csirke, amit általában készítenek ezekben.
Gondolkodtam, hogy leírjam-e a teljes receptet, de végül úgy döntöttem, hogy vétek lenne az emberiség ellen, ha nem tenném meg, tehát:
Rókagombás csirkepaprikás galuskával és tejföles-sajtos öntettel.
Hozzávalók: egy csómó minden.
Elkészítési idő: eléggé hosszú.
Nehézség: macerás, mint udvarolni a liciben.
Az egész úgy kezdődik, hogy töltünk egy pohár bort. Ez nem kell a kajába, de jót tesz az idegeknek a későbbiekben. Egy korty bor után kezdhetjük az alapokat. Csirke húsra lesz szükségünk. Készülhet csirkemellből, csirkebokából, csirkehátból... kinek mi izgató. Én csirkemellből készítettem. Paprikás alapra lesz szükségünk, nem fogom részletezni, hogyan. A lényeg, hogy készítünk egy cuki csirkepaprikást, álá nagymama féle. Félúton jöhet a gomba. Itt erősen vigyázni kell, mert akármilyen gombával nem jó. A rókagomba ideális, és jól talál a csirkével. A róka is szereti a csirkét... Ugyanakkor használhatunk egyszerű boltban kapható csiperkét, de azzal nem olyan finom.
Miután megvan a paprikás alap jöhet a galuska. Lisztgaluskát fogunk készíteni. Nagyon egyszerű... liszt kell hozzá, tojás, víz és só, Mintha csak levesbe készülne, olyan állaga kell legyen. Bő vízben megfőzzük, majd leszűrjük.
Legvégül összerakjuk az egészet kerámia edénybe (ha nincs kerámia lehet használni bármilyen edényt). Legalul a galuska kerül, majd a paprikás, végül pedig a tetejére reszelt sajt és öntetként tejföles-kapros befejezés. Ez úgy születik meg, hogy a tejfölet összekeverjük egy tojással és bőven kaporral, söval borssal ízlés szerint.
A gasztronómiai csodánkat ezután jól átmelegített sütőbe tesszük és összesütjük, míg nyálcsorgatóan guszta barnás kéreg nem keletkezik a tetején levő sajtos-tejföles-kapros izéből. Ezután megisszuk a maradék bort, majd betegre esszük magunkat. Egy újabb pohár bor után jöhet a triferment, majd keresünk valakit aki rendet tesz és körülbelül egy órán keresztül mosogat.
Képek is következnek. Íme:
Ezen kívül van más fajta edény is a konyhánkban, amiben rendszeresen töltött káposzta készül, vagy csirke sörben.
Nos... ez volt a recept. Nem fogom megígérni, hogy megcsináljuk, mint a pinty, mert egy ideje már nem készítünk kerámia főzőedényeket. Majd ha újra fogunk, akkor szólok jó? Ezt az egészet csak úgy elmeséltem neked, legfőkébb azzal a szándékkal, hogy ne ijedj meg a kerámiában való főzéstől. Csak jól meg kell válogatni az edényt, és ne sajnálj kiadni kicsit több pénzt érte, megéri. A mieink már több évtizede szolgálnak.
Köszönöm, hogy velem tartottál ma is. Ne feledd, ha tetszik amit látsz, akkor oszd meg a facebookon. Nekem nagyon jól jön a reklám.
Akik most vagytok itt először gyertek üljetek asztalhoz azokkal akik visszatérő látogatók. Van finom csirke paprikás galuskával.
Találkozunk jövő pénteken, addig is ne feledjétek, nem mind arany ami János! (ne haragudj, hírtelen ez jutott eszembe)
Pá.
